Hudra Emese és Bakki Zsombor élménybeszámolója:
Izgatottan vártuk 2023. november 14-ét, amikor repülővel és vonattal elindultunk Németország felé. Az úticélunk Vechta volt, Jászberény testvérvárosa, ahol diáktársainkkal és tanárainkkal egy hetet töltöttünk el. A hosszú utazás után a vasútállomáson a vendéglátó családjaink fogadtak minket.
A következő napok délelőttjei a testvériskolánkban, a Kolleg St. Thomas gimnáziumban teltek. Megfigyeltük a német tanítási órák menetét, részt vettünk több órán. Az iskolai rendszerük kiváló, a tanárok elkötelezettek és a tananyag változatos. A diákok barátságosak és segítőkészek. Az oktatás módszerei modernek és interaktívak, ami segítette a tanulási folyamatot.
Délutánonként felfedeztük a várost. Idegenvezetés, múzeumlátogatás várt ránk. Vechta lenyűgöző város, ahol a hagyományok nagyon fontosak. A város atmoszférája barátságos, a történelmi épületek érdekes történeteit a városnézésen ismertünk meg.
A német családok vendégszeretete és a helyi élet megismerése felejthetetlen élményt nyújtott. Egyik nap Brémába utaztunk, ahol a Dóm, a Brémai muzsikusok-szobor, a harangjáték és a városháza tartalmas élményeket kínáltak. Az idegenvezetés során bővültek német nyelvi ismereteink is.
A hétvégén a fogadó családok terveztek nekünk programokat. Hamburg városa szintén magával ragadott minket, a hatalmas kikötő és a városközpont lenyűgözött bennünket.
A fogadó családokkal folytatott esti beszélgetések során szorosabb kötelékeket építettünk ki. A családok kedvessége, vendégszeretete, figyelmessége és a meleg fogadtatás emlékezetes marad mindenki számára. Az általuk készített finom sütemények, az együtt töltött idő és az elmondott történetek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szívünkbe zárjuk őket. Az utazás végén, mikor elbúcsúztunk, éreztük, hogy nemcsak egy országgal, egy várossal, hanem egy családdal is szeretetteljes kapcsolatot kötöttünk.
A német emberek kedvessége és az ország szépsége magával ragadott minket és tanárainkat. Azóta is fenntartjuk a kapcsolatot a családokkal és vágyunk arra a napra, amikor újra találkozhatunk.
Utazó diákok: Antal Réka, Hudra Anna, Hudra Emese, Bakki Zsombor, Kis Vince, Juhász Bálint
Kísérő tanárok: Dr. Zrupkóné Pernyész Lívia, Szerencsés Melinda, Novákné Berényi Katalin

Centenáriumi évkönyvünkben jelentek meg P. Dr. Andreas Bordowski OP iskolaigazgató üdvözlő szavai iskolánk 100 éves fennállása alkalmából:

Tisztelt Igazgató Asszony, Kollégák, kedves Tanulók, tisztelt Szülők!
Iskolájuk ebben az évben ünnepeli fennállásának 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kolleg St. Thomas iskola közössége nevében annak szívbeli üdvözletét küldöm, és kívánok minden jót és Isten áldását.
Néhány éve él a partnerkapcsolat a jászberényi Szent István Sport Iskola és a vechtai Kolleg St. Thomas között.  Azokban az időkben, amikor a nemzeti önrendelkezésre való törekvés növekszik, fontos, hogy a különböző európai országok és nemzetek fiataljai megismerjék egymást és megtanulják egymást értékelni, becsülni.
Kérem mindkét iskola patrónusainak közbenjárását - a magyar Szent Istvánét és aquinói Szent Tamásét - hogy a Szent István Sport Iskola és a Kolleg St. Thomas közötti partneri és baráti kapcsolat tovább fejlődjön, így járulva hozzá az egységes Európához.

Kisnémet Petra írása:
2019. március 6-11-ig Vechtába, testvériskolánkba látogattunk. Az utat már 2017 őszén megtervezték tanáraink, mikor a német delegáció járt Jászberényben. Akkor Johannát látta vendégül a családom 5 napra. A viszontlátogatás minden diáktársamnak hatalmas lehetőséget jelentett. Sokunknak nagy izgalommal járt az út, mivel repülőgéppel utaztunk, a legtöbben életünkben először. A zökkenőmentes repülőút után busszal érkeztünk Vechtába, az iskolához, ahol már Johanna fogadott. Közös Istentiszteleten vettünk részt, majd végre elindultunk a vendéglátó családokhoz. Szerencsésnek éreztem magam, hogy én már ismertem a fogadómat és tudtunk beszélgetni, érdeklődni egymás felől.
A találkozás a szüleivel és a testvéreivel remekül sikerült, szinte egyből családtagként fogadtak. Nagyon kommunikatívak és beszédesek voltak. Jó érzéssel töltött el, mikor a magyarságom és a kultúrám iránt érdeklődtek. Egy alkalommal megkértek, hogy olvassam fel az egyik okmányomon lévő szavakat és ők pedig igyekeztek kitalálni, melyik szó mit jelent.
A csoporttal való brémai kirándulás és vechtai városnézés nemcsak a látnivalók miatt volt tartalmas és érdekes, hanem attól, hogy vendéglátóink a kirándulásokon sokat beszélgettek velünk, így tudtuk gyakorolni az angol illetve a német nyelvet. Az egyik legkedvesebb pillanat számomra az volt, mikor megsimogathattam a híres brémai muzsikusok szobrán a szamár lábát. Tudod, hogy ez mit jelent? Visszatérsz még ide, mert a szamár lába (és a szíved) visszahúz!
A németek nagyon egészségtudatosan főznek és étkeznek. Nem használnak túl sok fűszert és nem jellemző náluk a háromfogásos ebéd. Finomakat főznek, de a magyar koszt aranyat ér…
Nyelvtanulás szempontjából a lehető legelőnyösebb volt ez az út. Sok új német szó és kifejezés ragadt meg bennem, de fejleszthettem angol beszédkészségem is. Az intenzív nyelvgyakorlás hatására az utolsó napokban már többnyire értettem, a család miről kommunikál egymással. Hatékony ez a nyelvtanulási módszer, mégis egy idő után már hiányzott a magyar szó.
Nagyon hálás vagyok a pedagógusaimnak, hogy annak idején segítettek bekapcsolódni ebbe a programba. Olyan élményekkel gazdagodtam az ott tartózkodásom során, amelyek csupa jókedvvel töltenek el. Mindenkinek ajánlom ezt a csereprogramot, igazán megéri!
     

Lénárt Anna írása:
Izgatottan számoltuk vissza a napokat, mióta a németországi vendégeink elmentek tavaly októberben. Interneten tartottuk a kapcsolatot azokkal a vechtai diákokkal, akiket elszállásoltunk otthonunkban, és öt napig a családunk jelképes tagjaivá váltak. Barátságok szövődtek ebben az öt napban, és alig vártuk, hogy viszont lássuk egymást Németországban.
Hogy mi tetszett legjobban? Nehéz röviden felsorolni. S ha megkérdeznék, mikor szeretnék újra odautazni, már most csomagolnék. Bár hűvös idő volt, de a fogadó család melegszívű és barátságos. Bár hiányoztak anya finomságai, a sok zöldség, sajtok, mártások egészen újfajta étkezési személetet tártak elém. A nyelvgyakorlás pedig páratlan lehetőségnek bizonyult. Tetszettek a partneriskola angolórái, Vechta középkori vára, Bréma városa, ahol megnéztük a városházát, a dómot, a kézművesek utcáit és nézelődhettünk a főtéren. A fényképek tanúsága szerint pedig nagyon jól szórakoztunk egy 50-es évekbeli stílusú játékteremben. A napot egy csajos hamburgeres esttel koronáztuk meg, amikor átjött hozzánk két német és két magyar lány. A hétvégét, az utolsó két napot a családokkal töltöttük. Szombaton Oldenburgba látogattunk, ahol egy barokk kastélyt tekintettük meg. Miután megebédeltünk, vásárolhattunk a sétálóutcában. Majd a nap lezárásaként, találkoztunk a többiekkel egy Banane nevű helyen. Vasárnap az Északi-tenger öblébe vitt el minket a család, majd egy klasszikus zenei koncerttel zártuk a napot. Ez volt az utolsó esténk Németországban, másnap reggel 5 órakor indultunk útnak, könnyes búcsú után.
Azóta is megy köztünk Marie-val a levelezés, hol angolul, hol németül. Hálásan köszönöm az iskola vezetőségének és Ildikó néninek, Anikó néninek, Piroska néninek ezt a felejthetetlen utazást!

2018. szeptember 6-10-ig Jászberényben tartózkodott a vechtai delegáció, melynek tagja volt a St. Thomas Kolleg két pedagógusa is. A baráti beszélgetések során kitértünk arra, hogy 2019 tavaszán iskolánk tanulói látogatást tesznek a testvériskolai kapcsolatok elmélyítése és a barátságok megerősítése érdekében Vechtába.

A vechtai Kolleg St. Thomas  der Dominikaner iskola 27 diákját és 7 tanárát láthattuk vendégül 2017. október 17-21-ig. Testvériskolánk fúvószenekarának tagjai felső tagozatos diákjainknál és gimnazista tanulóinknál laktak. Vendégeink bepillantást nyerhettek hétköznapjainkba és ünnepnapjainkba egyaránt. Óralátogatások, városnézés, múzeumlátogatás, állatkerti séta során ismerkedhettek meg hagyományainkkal és városunk nevezetességeivel. A családoknál a magyar konyha finomságait kóstolhatták meg. Budapest értékeit egy egész napos kirándulás alkalmával fedezhették fel a vendéglátó gyerekek kíséretében. Pócs János országgyűlési képviselő úr segítségével a Parlament külső-belső szépségében gyönyörködhettek. Karl Griese atya német nyelvű miséjén gimnazistáink vettek részt.
Igyekeztünk figyelmességgel, kedvességgel elhalmozni vendégeinket. De ők sem jöttek üres kézzel: a fúvószenekar három alkalommal adott koncertet városunkban Blair Carlmichael karmester úr vezényletével. Részesei lehettek iskolánk infrastrukturális fejlesztését célzó projektmegnyitó ünnepségének. Ekkor nemcsak a meghívott vendégeket, de alsó tagozatos tanulóinkat is jó kedvre hangolták vidám muzsikájukkal. A forradalom és szabadságharc 61. évfordulójára rendezett ünnepségünkön a megemlékezéshez méltó dallamokkal fejezték ki tiszteletüket. 20-án délután pedig a Déryné Művelődési Központ adott otthont egyórás koncertjüknek.
Diákjaink nemcsak az angol és német nyelv segítségével találtak egymásra, hanem a zene nyelvén is, hiszen a koncerten saját tanítványaink is felléptek. Így vált igazzá Kodály Zoltán gondolata: „Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.”
Mark Brockmeyer úr, az iskola igazgatója egy meghívással köszönte meg a vendéglátó családok és a tantestületünk odaadó figyelmességét: 2018 őszén visszavárja tanulóinkat Vechtába.

Októberi látogatás a domonkos rendieknél

Bár az időjárás nem a legszebb arcát mutatta 2016. október 19. és 22. között Németországban, a Szent István Sport Általános Iskola és Gimnázium tanárokból és diákokból álló küldöttsége mégis számos élménnyel gazdagodott a vendéglátóknak, a vechtai St. Thomas Kolleg intézményének köszönhetően.

A dr. Andreas Borowski atya által vezetett, nevelési tevékenységet 5-12. évfolyamon végző domonkos rendi iskola gazdag programot állított össze a jászberényieknek. A látogatás első napján, szerdán a dortmundi repülőtérre történő megérkezést követően egyből Münsterbe vitték látogatóikat, ahol igazán különleges – a humoros történeteket, andekdotákat sem nélkülöző -idegenvezetés mellett megtekintették az építészetileg egységes városközpontot. Annak a településnek a centrumát, amely egyszerre katolikus érseki központ, egyetemváros és kerékpáros paradicsom – bizony, a 300 000 lakosra jutó félmillió drótszamár nagy része esőben sem pihen. A csütörtöki programok Vechtában zajlottak. Roppant tanulságos volt az iskolaépületben tett séta és óralátogatás, ahol betekintést nyerhettek a vendégek a klasszikus eszközöket és a modern technikát ötvöző dupla órákba (a napi órarendet osztályonként hat óra határozza meg, amely három tantárgyból kettő, negyvenperces órát jelent), ebédelhettek a tágas menzán, és bepillanthattak az igazán tágas és minden igényt kielégítő technika szaktanteremben, valamint a hatalmas üvegfala révén rengeteg fényt kapó tornacsarnokban zajló tevékenységekbe. Ugyanezen a napon látta őket vendégül a városházán Helmut Gels polgármester, aki köszöntő gondolataiban kiemelte, számára a Vechta és Jászberény közötti partnerség akkor igazán életteli, amikor azt a két város diákjai töltik meg tartalommal. Szintén csütörtökön látogatták meg a gyakorlósok a Zeughaus múzeum területén található faépítményt, amely pompásan tölt be múzeumpedagógiai célokat: berendezett helyiségeivel nemcsak bemutatja egy korszak életmódját, hétköznapjait, de az eredetivel megegyező méretű tereivel, megfogható használati tárgyaival segíti a látogatót abban, hogy belehelyezkedjen egy másik korba. Kellemes, baráti vacsora zárta a napot, ahol részt vett a szervező pedagógusokon és a vendéglátó diákokon kívül a helyi tantestület több tagja, a szülői munkaközösség vezetője, és a hivatalos köszöntéseken túl alkalom nyílott az oldottabb hangulatú beszélgetésre, jövőképtervezésre is. Péntek reggel pater Andreas azt követően indította brémai útjára a kis társaságot, hogy az iskola hangulatos kis kápolnájában szentmisét celebrált. A mesebeli muzsikusoknak a Roland-szobor által rendületlenül őrzött városába szinte nesztelen vonattal érkezett a német-magyar vegyes küldöttség. A brémai városnézés során láthattak egyházi épületet, ill. öntudatos polgárok által emelt palotát. Járhattak tágas tereken, szűk utcákban. Érezhették a sült kolbász illatát, kirakaton át csodálhattak kézműves cukrászatot. Hallhattak harangjátékot, zsibongó vásári forgatagot. Summa summarum: alapos ízelítőt kaphattak abból, milyen is Németország tizedik legnagyobb városa. Amint a beszámolóból is kiderült, igazán emlékezetes pillanatokban nem szűkölködött a vechtaiak tavalyi látogatását viszonzó négy nap. Összegzésképpen elmondható: az utazás, amelynek lebonyolításához az intézmény köszönettel fogadta a Testvérvárosi Kapcsolatok Közalapítványának támogatását, igazán hasznos volt; lehetőséget adott a német iskolarendszerrel, kultúrával való megismerkedésre, ill. a meglévő személyes és intézményi kapcsolatok elmélyítésére, továbbá új ismeretségek kialakítására – nem vitás, továbbra is jó úton Alsó-Szászország és a Jászság egy-egy jeles városának partnersége.

Forgács Lászlóné