A kezdetek
A Gyakorlóiskola 1918 októberében jött létre Halmos Béla vezetésével. Az 1-4. összevonású osztálynak 37 tanulója volt. 1919-től a gyakorlati képzést Tanai Antal szervezte – emlékét kopjafa őrzi az arborétumban. Az iskola nagyon szerény körülmények között dolgozott mindaddig, amíg 1930-ban át nem adták az intézet (ma főiskola) akkor rendkívül korszerű, mai épületét. Ebben 2 osztályt, – ami később 3-ra bővült – szántak a gyakorlóiskolának. Ezek az osztályok a mai főiskolai könyvtár helyén működtek. Az 1950-es évek végén kevésnek bizonyult a néptanítói modell. A közoktatás előtt álló feladatok megoldásához képzettebb pedagógusra volt szükség. 1959-ben felsőfokúvá vált a tanítóképzés, érettségire épült és szakosodási lehetőségeket is kilátásba helyezett. Sorra jelentek meg a képzési elképzelések, tervek, s erre a gyakorlóiskolának is fel kellett készülnie. Így tíz tanulócsoportos iskola jött létre, ebből kettő részben osztott, 1-3 és 2-4 összevonású. Megszűnt az egytanítós rendszer, szaktanárok tanították az úgynevezett készségtárgyakat. Ezzel kívánták biztosítani a szakkollégiumi képzés gyakorlati feladatainak megoldását. A tanítóképző intézet felsőfokúvá válásakor nem volt könnyű feladat a személyi feltételek biztosítása sem. Andrási Béla, az intézet akkori igazgatója nagy gonddal kereste meg és alkalmazta az új gyakorlóiskola 15 pedagógusát, akik zömmel ismert, az anyaintézetben végzett kartársak voltak. 1971-ben új épületbe költözött az iskola. A 16 tanteremben 8 alsó tagozatos osztály, 5 napközi otthonos csoport és a fokozatosan kiépülő felső tagozat működött. Az épület keleti szárnyán kapott helyet a tornaterem, a délin a 60 férőhelyes tanai diákotthon. Mindezzel lehetővé vált a hátrányos helyzetű tanulókkal, az egésznapos neveléssel és a felső tagozatos problémákkal is foglalkozni. 1975-ben főiskola lett a felsőfokú tanítóképzőből. A 80-as, 90-es éveket nagyfokú szakosodási törekvés jellemezte. Előbb létre hozták a szakpárokat, majd a tiszta szakot. A szakok területén a gyakorlóiskola segítséget nyújtott a gyakorlatok lebonyolításában, s szinte változás nélkül a mai napig továbbra is jól működik a felsőfokon kidolgozott iskolai gyakorlat. A tantestület tagjai a kezdetektől bekapcsolódtak a tudományos kutató munkába is. A 60-as évek elején a tanítóképző intézetben megalakult a Metodikai Kutató Csoport. A gyakorlóiskola a kutatások, a kísérletek gyakorló terepévé vált. Az anyanyelvi nevelés terén szerzett tapasztalatok összegzése az intézet munkatársaival közös alkotásként jelent meg,
1967-ben „Az olvasástanítás összefüggő szakaszának tantárgy-pedagógiai vizsgálata” címmel, majd később (1975) az Anyanyelv tantárgy-pedagógia főiskola jegyzetben. Az első nyolcmilliméteres oktatófilm az írástanítás szemléltetésére készült, melyet a következő években számos további követett. A tudományos kutatómunka terén jó kapcsolatot teremtett az iskola az OPI-val. Az 1978-as általános iskolai új tanterv készítéséhez kutatások, vizsgálatok folytak az intézményben, így például a komplex matematika tanítás terén alsó és felső tagozatban, valamint a környezetismeret tantárgy új tananyagának, munkalapjainak kipróbálásában, de kipróbálásra került az 5. osztályos biológia tankönyv is. Az intézeti oktatók közreműködésével vizsgálódás folyat az alsó tagozatos idegen nyelv oktatása terén. Orosz nyelvoktatás folyt 3. osztálytól, s tervezték a második idegen nyelv bevezetését is. A 6. kutatási főirányhoz tartozott az a kísérlet, aminek témája az első osztályos gyermekek beszédfejlődésének vizsgálata volt, de gyűjtötték a kollégák „ A nyelvi és irodalmi kommunikációs” módszer alkalmazásának tapasztalatait is. Ennek folytatásként az 1992/93-as tanévben bevezetésre került a Zsolnai József által kidolgozott, Nyelvi, irodalmi és kommunikációs (NYIK) nevelési programra épülő Értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP). Az ÉKP-pedagógia célrendszerének középpontjában a gyermeki személyiségfejlesztés (tehetségfejlesztés) állt, melyet a program szerves egységként kezelt. Az ÉKP kommunikációs alapozottságú pedagógia volt. A pedagógusok számos továbbképzésen és konferencián vettek részt, hogy elsajátítsák az új módszereket, s azokat beépíthessék a napi gyakorlatba. A kutatási eredményeken kívül a mindennapi munka problémáit és azok megoldásának módjait sok-sok cikkben, pályamunkában tették közkinccsé a gyakorlóiskola nevelői, oktatói. Az orosz nyelvtanítás kötelező jellegének megszüntetése után, szinte az ÉKP-s programmal együtt bevezetésre került első osztálytól az idegen nyelv oktatása, a tanulók angol és német nyelv közül választhattak. Felső tagozaton 1996-tól mindkét nyelvből idegen nyelvi tagozaton fejleszthették tudásukat a jó nyelvérzékkel bíró diákok. A nyelvi képzésnek magas szintű biztosítása érdekében több kolléga az orosz nyelvtanári diplomáját angol vagy német nyelv szakon átképzéssel egészítette ki. Az iskola pedagógusai részéről az egyénhez igazodás szándéka mindennapi gyakorlat. Gyakorlóiskolai létből adódóan az intézmény mindig nyitott volt a pedagógiai reformgondolatok megismerésére, metodikák kipróbálására, így e szubjektív feltételek érvényesülése lehetőséget biztosított 1998-ban – a törvényi szabályozást megelőzve – az integrált nevelése felvállalására. Az intézmény vezetői törekedtek arra, hogy ezen új oktatásszervezési formához mind jobb személyi és tárgyi feltételeket teremtsenek.
Napjaink
2000-től intézményünk a Comenius 2000 minőségbiztosítási program II. modelljének kidolgozását kezdte meg. A modell segítséget adott az intézmény minden területét felölelő minőségirányítási rendszer kialakításához. Alkalmazásával az intézmény képessé vált folyamatait szabályozni, a partnerek elvárásait megismerve folyamatosan fejleszteni, a szervezeti kultúrát tudatosan építeni. Az iskola 2005-ben elnyerte az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közösen létrehozott ÖKO-iskola címet, majd 2011-ben az Örökös ÖKO-iskola címet is. Ez a megtisztelő cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, amelyek tudatosan foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti neveléssel. 2005-től felső tagozaton az idegen nyelv mellett emelt szintű matematikaoktatás folyik. 2007-ben kidolgozásra került a gimnáziumi képzés pedagógiai programja, s így a 2008/2009es tanév jelentős mérföldkő volt az iskola életében, hiszen egy régi álom teljesült – a felső tagozatos emelt szintű matematika és idegen nyelvi képzés folytatásaként e két tagozaton elindult a gimnáziumi képzés. Ennek, s az iskola népszerűségének köszönhetően a 2011-2012-es tanévben az intézmény már 30 tanulócsoporttal, s több mint 700 tanulóval és 50 pedagógussal működött. 2008-ban – fenntartói elvárásnak megfelelve – beépült a pedagógiai programba a közoktatási típusú sportiskolai képzés is. Ennek szellemében az iskola mind a 12 évfolyamán fontos szerepet kap a sport, az iskolaudvarán elhelyezkedő jégpályának köszönhetően így kiemelten a gyorskorcsolya oktatás. A TÁMOP 3.1.4/08/2-2008-0093-as számú projekt keretén belül 2009-ben innovatív programfejlesztés valósulhatott meg az iskolában. Bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás matematika, szövegértés-szövegalkotás és idegen nyelvi kompetencia területeken. Megújulhattak az iskolában folyó oktatás tárgyi eszközei, valamint az iskolában dolgozó pedagógusok módszertani kultúrája. 2010-ben intézményünk alapítványa a Talentum Alapítvány a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által regisztrált Tehetségponttá vált. A gyakorlóiskola továbbra is úgy működik, mint egy pedagógiai műhely. Mindenkinek – gyermeknek, hallgatónak, pedagógusnak – megvannak benne a fejlődés lehetőségei. A szakadatlan változások, a demográfiai problémák, a globalizáció útvesztői újabb kihívásokat jelentenek a gyakorló számára is, melyek egy hivatását szerető és magas szinten művelő pedagógusközösségnek nem jelenthetnek akadályt a továbbfejlődésben.
A Gyakorlóiskola igazgatói
Rózsa Sándor 1959-1974 (15 év)
Precízség, pontosság, igazságosság jellemezte munkáját. Példamutató volt a tulajdonságokban, s ezeket megkövetelte a tantestülettől is. Tisztelet övezte. Fáradhatatlan volt. Tanított a gyakorlóiskolában, hallgatói csoportja volt, s a városban tevékeny közéleti szerepet is vállalt. Igazságosságát jellemzi, hogy a jó légkör érdekében mindig kész volt a változtatásra, útkeresésre. Ellene volt mindenféle sztárkultusznak. Az apró, konkrét problémamegoldásai mindig a humánum jegyében történtek. Pl: a-b osztályok vezetése, váltása, fiúk-lányok megfelelő arányos elosztása az osztályokban, napközis-hazajárás gyermekek aránya osztályon belül, körzetesítésből fakadó problémák megoldása. Az ő igazgatása alatt épült fel a jelenlegi Gyakorlóiskola épülete.
Szénási Béláné 1974-1983 (9 év)
Bölcs rálátással vezette a gyakorlóiskolát. A megnövekedett feladatokat (tanyasi kollégium, körzetesítés, új tanterv) igyekezett jól koordinálni. Tanítási tapasztalata volt az alsó és felső tagozat munkájában, hiszen előzőleg mindkét területen dolgozott. A gyakorlóiskolában tanított, tantárgycsoportos oktatás keretén belül, hallgatói csoportja volt. Igazgatói munkájában a kapcsolatok építését jó érzékkel irányította. Praktikusság, határozottság jellemezte. Az élő kapcsolatok bővültek igazgatása alatt: testvérintézmények, kirándulások, szocialista brigádok stb.
Kiss Gyuláné 1983-1993 (10 év)
Széles látókörű, közigazgatásban jártas kortársat kapott a tantestület, aki az új kihívásoknak, megnövekedett feladatoknak jól megfelelt. Az egész város és környéke, a tanyavilág földrajzi és szociális problémáit is jól ismerő vezető. A tantestületi légkör terén humánumával, empatikus érzésből fakadó intézkedéseivel sokat tett. Lelkiismeretes munkával végezte feladatait, például óralátogatásaira mindig gondosan felkészült az adott osztály, tantárgy tantervi feladatai tükrében. Szellemileg, lelkileg elfogadtatta magát. Szükség is volt erre, mert a tanügyben nemkívánatos áramlatok kezdtek beszivárogni. Az esélyegyenlőség megtartása élő problémaként jelentkezett országosan is, helyi szinten is. A kapcsolatok ápolását elődeihez hasonlóan ő is szívügyének tekintette. A tantestületi kirándulások, tapasztalatcserék szakmai tudásunkat, a testület emberi kapcsolatait erősítették, mindenki számára emlékezetesek maradtak.
Dr. Boross Dezső 1993-2003 (10 év)
Jó emberismeretét, kitartását, áldozatkészségét jól kamatoztatta vezetői munkájában. A vezetése alatt az iskola életét mindig igyekezett úgy alakítani, hogy az elsősorban az a színvonalas oktató-nevelő munkát szolgálja. Felső tagozaton 1996-tól angol és német nyelvből támogatta az idegen nyelvi tagozat bevezetését. Az integrált nevelése felvállalásával törekedtek arra, hogy ezen új oktatásszervezési formához mind jobb személyi és tárgyi feltételek teremtődjenek. Az intézmény minden területét felölelő minőségirányítási rendszer kialakításában jelentős szerepet vállalva vezetése alatt az intézmény képessé vált folyamatait szabályozni, a partnerek elvárásait megismerve folyamatosan fejleszteni, a szervezeti kultúrát tudatosan építeni. Alpolgármestereként szoros és jó kapcsolatot igyekezett kiépíteni Jászberény város Önkormányzatával.
Pomázi Imréné 2003-2008 (5 év); 2011-től
Intézményvezetői munkáját példaértékűen végezte, melyre a szakszerűség, pontosság, nagy szakmaszeretet volt jellemző. Kedves, szerény egyéniségét, udvarias, készséges stílusát a tantestület hamar elismerte. Vezetése alatt nagy gondot fordított a tantestület és az iskola szakmai megújítására. 2005-ben támogatta az iskola ÖKO-iskolává válását. A hagyományápolás és idegen nyelv oktatás jegyében erdélyi, németországi és lengyelországi testvériskola kapcsolatot épített ki. 2006-ban felső tagozaton bevezetésre került az emelt szintű matematikaképzés. 2007-ben kidolgozta a négyosztályos gimnáziumi képzés pedagógiai programját, 2008-ban pedig a közoktatási típusú sportiskolai programot. Vezetése alatt a demográfiai változások ellenére is folyamatosan nőtt az iskola tanulólétszáma.
Dr. Szvathné Dr. Szalay Márta 2008-2011 (3 év)
Nagy teherbírású, szakmailag jól felkészült vezetője volt az iskolának. Tevékenységét magas szintű szakmai elhivatottság jellemezte. Vezetése alatt innovatív programfejlesztés valósulhatott meg az iskolában, hiszen bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás matematika, szövegértés-szövegalkotás és idegen nyelvi kompetencia területeken. Megújulhattak az iskolában folyó oktatás tárgyi eszközei, valamint az iskolában dolgozó pedagógusok módszertani kultúrája. Nagy gondot fordított a tehetséggondozásra, így 2010-ben az intézmény alapítványa a Talentum Alapítvány a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által regisztrált Tehetségponttá vált.
