Tantestületünk 40 tagja a HAT-17-04-2017-00042 számú nyertes pályázatnak köszönhetően 2018. június 25-27-ig három napot töltött Kárpátalján. A Nagyszőlősi 3.sz. Perényi Zsigmond Középiskolával vettük fel a kapcsolatot és vittük el számukra a tantestület és a szülők pénz-és tárgyi adományát, melyet ezúton is köszönünk. Az adomány összegét, 208 000 Ft-ot az iskolai műsorok hangosításához szükséges berendezés beszerzésére fordítja az iskola, ahogyan a Homoki Gabriella igazgató asszonnyal folytatott baráti beszélgetésből kiderült.
Külhoni kollégáink körbevezettek minket az iskolában, közben beleláthattuk abba az erőfeszítésbe, melyet a magyar nyelvű oktatásért tesznek. A tankönyveknek és mesekönyveknek, játékoknak is lesz helyük, ígérték vendéglátóink, miután a tiszteletünkre elénekelték az Örökségünk című dalt. Nemcsak a felnőttek, a gyerekek is meglepetéssel vártak: énekük és táncuk láttán szem nem maradt szárazon. Néhány jó gyakorlat közös kipróbálása után Perényi Zsigmond, majd Bartók emléktáblájának koszorúzásakor az Erdő, erdő, de magos a teteje kezdetű népdal éneklése közben az otthon nyugalma ölelt át bennünket. A meleg szeretetet, figyelmességet, amellyel partneriskolánk tanárai és tanulói, majd a Visken élő vendéglátó családok fogadtak, örök emlékként hoztuk haza a szívünkben, ahogyan a dal szövege is ezt erősítette bennünk:
Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elkopni nem hagyom
Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elvenni nem hagyom
Nincs szó, fénykép, videó, amely visszaadhatná az érzést, a meghatottságot és megindultságot, melyet a Vereckei-hágón a Himnusz éneklésekor, a Szolyvai Emlékparkban a malenkij robotra hurcoltakra emlékezve, a Szinevéri tó természeti kincseiban gyönyörködve vagy a viski Árpád-kori templom hófehér hűs falai közt éreztünk, elmerülve a Kárpátok felől fújó szél borzongató finomságában. Honismereti vezetőnk, a Duna tv-ből ismert Bíró András kísérte szavaival, izgalmas anekdotáival az utunkat. A Munkács várában és az Árpád-vonalon zajló védelmi harcok, az alsókalocsai skanzenben látott tárgyak megelevenedtek sokoldalú, széles látókörről tanúskodó magyarázatai hatására. Ha kellett, Alsókalocsán András század eleji tanítónak öltözött, de azt is bemutatta, hogyan szégyenítették meg a falusiak a bűnösöket. Munkácson Zrínyi Ilona hősiességéről hallottunk izgalmas történeteket. Az Árpád-vonalról sokan tőle hallottunk először.
A háborús időben elesettekre Szolyván emlékeztünk. Missziónkat így kötöttük össze magyarságunkat meghatározó emlékhelyek megismerésével. A szép kirándulás, az új élmények összekovácsoltak bennünket. A legenda úgy tartja, aki a munkácsi várban megsimogatja Korjatovics Tódor litván fejedelem kinyújtott mutatóujját, az még visszatér oda. Mi mást tehettünk volna? Sokan megfogtuk az aranyszínűre koptatott bronzszobor ujját.
A videó megtekinthető az alábbi linken:
https://youtu.be/rKLhqi0N1DE
TutuHirben megjelent online cikk: 2018.07.07.
Jászkürtben megjelent cikk: 2018.07.12.