Díszbe öltözött diákok, földig érő fehér ruhában a keringő dallamára lejtő végzősök. Mosoly, meghatódottság a szülők és tanárok szemében, büszkeség a végzősök tekintetében. 2018. december 1-jén a Szatmári Rendezvényház fényei a végzős diákok és osztályfőnökük, Muhari Éva tiszteletére gyúltak ki. Gimnáziumunk kiemelt eseményét megtisztelte jelenlétével Szatmári Antalné alpolgármester asszony, Mészárosné Vas Márta, a Jászberényi Tankerületi Központ szakmai igazgatóhelyettese és Czigányné Harmath Éva, a Szülői közösség elnöke.
Színvonalas, ünnepi műsor keretében kapták meg a 12.-esek az összetartozást és a Szent István Sport Gimnáziumhoz tartozás jelképét. Babinszki Gellért és Ézsiás Judit fogalmazták meg útravaló gondolataikat a végzősöknek:
"A mai este különleges számotokra, hiszen megtisztelő figyelmet, kitüntetést kaptok. A szalag, melyet hamarosan gallérotokra tűzünk, azt üzeni, olyan közösséghez tartoztok, aminek az emlékét még sokáig hordjátok szívetekben. A Rákóczi út járókelői és egész Jászberény előtt büszkén dicsekedjetek azzal, hogy a Szent István Sport Gimnázium végzős diákjai vagytok. Mi is irigykedve, valamint édes-bús tekintettel követjük lépteiteket. Bizonyára öröm van a szívetekben, hogy mindaz a cél, amiért ide jöttetek, kézzel fogható közelségbe került. Az érettségi már csak néhány hónap. Kellemes dolog lehet ünneplő szmokingban és földig érő báli ruhában eltáncolni négy év fájdalmát, küszködését, örömét, vidámságát. Kívánjuk, hogy iskolánk és tanáraink féltő-óvó szárnyai alól kikerülve bölcs döntéseket hozzatok. Ehhez sok türelmet, kitartást, lendületet kívánunk. Hiszen Arany János szavaival élve:
,, Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog.
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot…”

Farkas Boglárka az ünnepeltek nevében köszöntötte a vendégeket:
"Azt gondolom, eddigi életem egyik legnehezebb feladata a szalagavatós beszéd megírása, hiszen minden végzős nevében kell búcsút vennem az iskolánktól, tanárainktól, az alsóbb évesektől és mindattól a rengeteg kis apróságtól, ami négy éven át kitöltötte mindennapjainkat. Évről évre egyre szorosabbá vált a kapocs, amely összeköt minket szeretett gimnáziumunkkal. Az itt töltött idő alatt sok jó barátra tehettünk szert, megtapasztaltuk az igazi diákéletet, mivel az intézményben számos program résztvevői, szervezői lehettünk: többek közt ilyen volt a gólyatáborunk, ahol megszületettek első közös élményeink, amelyet nem sokkal később a gólyaavatónk követett, ahol csak folytatódott az emlékgyűjtés. Minden évben lelkesen részt vettünk az Öko-napon, a Szent István diáknapon, a Christhmas partyn és a különböző sportrendezvényeken vagy vetélkedőkön. Sohasem felejtjük el a közösen átélt élményeket, az izgalommal szervezett és várt osztálykirándulásokat, ahol bebizonyítottuk  Éva néninek, hogy aranygyerekei vagyunk. Nem feledjük az erdélyi utunkat, ahol pár napig megélhettük az erdélyi életet, és megmásztuk igazgatónővel a hegyet egészen a Jézus szíve kilátóig! Örökre szívünkben őrzünk egy-egy tanári aranyköpést, amin mi jókat nevettünk- akár hetekig is...Úgy gondolom, iskolánk több tekintetben is felkészített az életre. Megtanultunk olyan profi módon  érvelni, amivel bármikor bárkit megtudtunk győzni. Ami azonban még fontosabb, megtanított minket a felelősségvállalásra, arra, hogyan illik viselkedni, és mit is fog jelenteni felnőttnek lenni. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint azt gondolom, ha bármilyen segítségre, támogatásra lenne szükségünk, az iskola kapui mindig nyitva állnak számunkra."

Az est fénypontját, a bécsi keringőt és az osztálytáncot Farkas Bernadett tanárnő tanította meg az osztállyal.